Zsalukő kerítés Rákosmentén, a XVII. kerületben

Első kerítés új építésű házhoz a XVII. kerületben

Rákosmente Budapest legnagyobb területű kerülete, és Rákoskeresztúron, Rákoscsabán, Rákoshegyen, Rákosligeten vagy Rákoskerten sok az új építésű ház. Ezeken a telkeken az első kerítés a teljes alapozással együtt készül: nincs mit bontani, viszont minden réteget – kitűzést, földmunkát, sávalapot, zsalukő lábazatot – az alapoktól kell felépíteni.

Az új háznál a legnagyobb műszaki kockázat a frissen visszatöltött vagy feltöltött talaj. Az építkezés közben megmozgatott föld nem tömörödött ki, ezért a kerítés sávalapját a teherbíró, eredeti talajrétegig vezetjük le. A szokásos alapozási mélység jellemzően 60–80 cm körül van; a pontos értéket a gyártói előírás és a helyszíni felmérés határozza meg.

Mitől más a külső, zártkerti részeken?

A kerület külső részein mezőgazdasági és zártkerti területek is vannak. Itt a megközelíthetőség (földút, keskeny bejárás) befolyásolja, hogy betonkeverő autó, kisgép vagy kézi anyagmozgatás jöhet-e szóba, és ez az ütemezést is alakítja. A zártkerti kerítésekre vonatkozó szabályok eltérhetnek a lakóövezetiektől – ellenőrizendő az önkormányzatnál.

Az új háznál jól jár, aki a kerítést a tereprendezéssel együtt tervezi: így a lábazat teteje a végleges kertszinthez igazodik. A falazás, vasalás és pillérkiosztás részleteiről a zsalukő lábazat és pillér építése oldalon olvashat, a teljes munkamenetről pedig a kivitelezés menetét bemutató cikkben.

Rákosmentén gyakori, hogy a kerítéssel egy időben a kertépítés, a térkövezés vagy az automata öntözés is készül. Érdemes ezeket egymáshoz ütemezni: a sávalap árka előtt kell lefektetni azokat a csöveket és védőcsöveket, amelyek a kerítés vonalát keresztezik, különben utólag a kész alapot kellene átfúrni. Ezt a felmérésen közösen végiggondoljuk, és az ajánlatban jelezzük.